Egy kis hajbiológia
A haj nem csupán dekoráció, a jól ápoltság fokmérője, hanem fontos feladatot lát el. Védőpárnaként óvja a koponyát, a fejbőrt a nap és a szél ellen, s közben maga is károsodhat. Emellett a testi és lelki állapot visszatükrözője. Láttatja az életkort, a szervezetben támadt rendellenességeket, táplálkozási szokásokat, hiányosságainkat.
A hajszál élettana
Az emberi hajas fejbőrön 100-150 ezer hajszál található. A hajszál növekedésének három fázisa van: növekedési, átmeneti és nyugalmi fázis.
A növekedési fázis 4-6 évig tart, az átmeneti néhány napig és a nyugalmi 1-2 hónapig is elhúzódhat. Ebből az utóbbi állapotból fésülés, húzás, mosás hatására könnyen eltávozik a tüszőből a hajszál.
Az egészségesnek nevezhető hajhullás nem látványos, hiszen a hajszálak nagy része nincs ugyanabban a fázisban. Nem feltétlenül helyes, hogyha számokban határozzuk meg a természetes hajhullás mértékét, hiszen attól is függ, hogy visszanő-e az elveszített haj.
A haj növekedése
Teljes hajállományunk 90 000 - 180 000 hajszálból áll. 1cm2-re kb. 120 szál jut.
A fejbőrön lévő hajszálak száma a hajszíntől is függ. A szőkéknek kb. 140 000 vékonyabb, a barnáknak kb. 100 - 120 000 kicsit vastagabb, a vöröseknek pedig csak 85 - 90 000, de a többiekéhez képest vastag hajszála van.
Hajunk a fogantatás utáni hatodik héten kezd kifejlődni és bőrünkben körülbelül 5 millió szőrtüsző jelenik meg! A születés után számuk már nem gyarapszik. A baba néhány centis, hullámos hajjal jön világra. Egy szőrtüszőből különböző típusú haj-, illetve szőrszál növekszik. A pubertáskori "szőrösödéshez" szükséges tüszők is már az embrionális korban kialakulnak, majd annak idején a hormonális változások hatására működésbe lépnek. A fejbőr hajhagymái sokkal aktívabbak, mint a test többi részén elhelyezkedő szőrzet, ezért gyorsabban is nő a haj.
A haj két fő része a hajgyökér és a hajszál. A hajszál gyökerét a hajhagyma veszi körül, amely a haj szilárd vázát, a szálas szerkezetű keratint termeli. Ebből az anyagból van a köröm, a szarv, a pata, a karom, csak más a struktúrája. A hajgyökér kiszélesedő része a hajhagyma. Alsó részében található a hajszemölcs, amelynek sejtjei állandóan szaporodnak, majd fokozatosan átalakulnak és beleolvadnak a hajszálak anyagába. A szemölcs területén gyors az anyagcsere, amihez sok-sok tápanyagra van szükség. A hajhagyma középső részén lévő sejtek termelik a hajszálat, a szélén lévők pedig a gyökérhüvelyt, a szőrtüsző belső borítását. A hajszál külső felszínét tetőcserépszerűen egymásra boruló sejtek fedik. Ez a hámréteg (kutikula). Rendkívül ellenálló, felszívja a rövidhullámú ultraviola sugarakat.
Milyen tényezők károsítják a hajszálakat?
1. KÉMIAI KÁROSODÁS: dauerolás, szőkítés, festés, tartós hullám
2. ULTRAIBOLYA SUGÁRZÁS: a napfény a szőkítéshez hasonlóan a haj
fehérjéinek bontásával puhítja fel a kuticulákat, ettől a mélyebb rétegek is
törékennyé válnak.
3. MECHANIKAI KÁROSODÁS: helytelen fésülés, hajformázás.
4. HŐKÁROSODÁS: túl forró hajszárítás, sütővas.
A hajszál betegségei:
1. ORSÓHAJ: a hajszál gyöngyfűzérszerűen megvastagszik és elvékonyodik
0,5 mm-es periódusokban.
2. SODROTT HAJ: a haj hossztengelye körül kötélszerűen megcsavarodik.
3. GYŰRŰS HAJ: a keratinrostok között apró léghólyagok alakulnak ki.
Miért hullik, ritkul a hajunk?
A válasz egyszerű, mert "savanyúak" és "mérgesek" vagyunk, azaz el vagyunk savasodva és salakosodva.
Szervezetünk alapvető kémiai szabályozását a savak és a lúgok összjátéka határozza meg. Egészségünk is a sav-bázis egyensúly függvénye. Az ember vérének 7,35 a Ph értéke, tehát bázikus (lúgos). Amint a Ph értéke savas irányba tolódik el, romlik a vérkeringésünk és a sejtek vérellátása. A bevitt és a képzõdõ méreganyagok savasítanak.
Fejbőrünk a benne található ásványi anyagokkal és nyomelemekkel szervezetünk kémiájának közömbösítő vésztartaléka. Különleges feladata van: „tűzoltó szerepét tölti be azokban a vészhelyzetekben, amikor a szervezet a savak frontján riadót jelez.
Ha azonban az összes tartalékot elhasználja, akkor a hajnövekedés számára már nem marad tápanyag. Ráadásul, a hajképzésért felelős anyasejtek ötszörös anyagcseréjének köszönhetően sokkal előbb jelzik a hiányokat, problémákat mint bármi más a szervezetben.
Van azonban megoldás!
Egészségünk általános állapota nagyban függ a táplálkozástól és a bélműködéstől. A keleti diagnosztika szerint a test külsején lévő szőrzet közvetlen és sokmindenről tanúskodó kapcsolatban áll a szervezet belsejében lévő szőrökkel. Különösen a nyelőcsőben és az emésztőrendszerben található piciny szőrőkkel. A belső szervek problémái mutatkoznak meg a ritkuló, satnyuló, vékonyodó hajkoronán.
Ilyenkor még sokat segíthet, ha rendesen táplálkozunk, karbantartva emésztésünket.
A haj fehérjékből, ásványi anyagokból áll és speciális tápanyagokat igényel a test többi részéhez hasonlóan.
Ha testünk nem jut elegendő tápanyaghoz biztosra vehetjük, hogy hajunk, körmünk is tápanyaghiányos lesz. A haj 98%-a fehérje, tehát ez az alkotórész kulcsfontosságú az étkezésben. Mégis ha túl sok van belőle több kárt okoz, mint hasznot.
A hajhullás kapcsolatba hozható a zsírban gazdag étrenddel. A fehérjeszükségletet kis zsírtartalmú forrásokból kell fedeznünk (hal, baromfi, hüvelyesek, szója, gabona).
A túlzott fehérjefogyasztás roncsolhatja a hajat a szervezet túl savassá tételével.
A vesék pufferolják a savas vegyületeket kalciummal, tehát a sok fehérjefogyasztás kalciumhiányt okoz, amit a szervezet a hajból, a körömből és a csontokból von el, emellett terheli a veséket.
Kevés vagy nem megfelelő folyadékfogyasztás esetén a méregtelenítési funkciót sem tudja maradéktalanul ellátni a szervezet, salakanyagok formájában lerakódik a szervezetben, a szövetekben. A lerakódások a keringést akadályozzák, s ha a kapilláris keringés nem megfelelő akkor nem tudnak eljutni a vérben lévő tápanyagok a hajhagymákat építő és ellátó anyasejtekhez. Ezáltal okoznak hajhullást, kopaszodást.
Az A, D, E, F, H vitaminok, a jód, a vas hiánya is hajhulláshoz vezetnek.
Figyeljünk a haj és a hajas fejbőr segélykérő jelzéseire, hogy megelőzhessük a nagyobb bajokat, a maradandó, megfordíthatatlan elváltozásokat.
A harag, a félelem, a bánat és valamennyi negatív érzés savasítanak. A savasság a betegségek birodalma.
Tűzzük ki célul magunk elé a boldogság és öröm lúgosító, egészségre hangoló világát!
Az öröm nem jön életünkbe csak úgy magától, az örömet észre kell vennünk és hagyni, hadd jöjjön! Benne van minden létező dologban, még a legrosszabbakban is.
Észrevételéhez, beengedéséhez szükségünk van a tudatosságra. Tudatosan kell figyelnünk rá!
