Férgességről tabuk nélkül

A nemkívánatos élősködők, a paraziták nagyon könnyen elszaporodnak a szervezetünkben. Sokan nem is tudják, milyen parányi kórokozókat hordoznak a beleikben vagy egyéb szerveikben. Krónikus hasmenés, felszívódási zavarok, étvágytalanság, fogyás, gyengeség, krónikus fáradtság, rossz közérzet, hányinger, puffadás, székrekedés, végbélviszketés, viselkedési zavar, nyomelem-hiány, laktózintolerancia, fehérje-felszívódási zavar, depresszió……… Számtalan panaszt okozhatnak a férgek, ezért bármilyen tünet esetében érdemes célzott vizsgálattal “átnézni” a szervezetet.

Kérjen időpontot a fájdalommentes parazitaszűrésre: 06 30 754 5417

A vizsgálat és a személyre szabott terápiás javaslat díja: 13.000.- Ft

A  férgesség olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek, vagy azok lárvái idéznek elő. Világszerte az összes fertőzéses megbetegedés közül a féregfertőzés okozza a legtöbb megbetegedést. A féregfertőzés egyes esetekben teljesen tünet-mentes. Általában a parazita vitaminokat von el a gazdaszervezettől, hiánybetegséget okozva ezzel, vagy az általa termelt anyagcsere-termékek toxikus, allergizáló hatásának köszönhetően, kóros szervi tüneteket okoz. Egyes férgek lárvái bejuthatnak a szövetekbe, ahol idegentestként gyulladásos gócokat hozhatnak létre. Puszta jelenlétükkel a belek, az epevezeték vagy a nyirokerek elzáródását okozhatják. Súlyos fertőzés esetén a testet fontos tápanyagoktól fosztják meg, ami könnyen alultápláltságot eredményezhet, mely hajhulláshoz, kopaszodáshoz, foltos kopaszodáshoz, ízületi panaszokhoz vezethet. Vajon mi okozhatja a szűnni nem akaró hasmenést, ami ráadásul különös módon néha elmúlik, azután visszatér? Puffadás, szélgörcsök, némi fogyás, fáradékonyság, rossz közérzet – nincs ok nélkül, ám sokszor mégsem akadnak egyszerűen nyomára, mi okozhatja. Néhány fajtája vérzést idéz elő a bélben, aminek következménye a folyamatos kis mennyiségű vérvesztés miatt kialakuló vérszegénység.

Több milliárd embert érint az Orsóféreg – Ascaris – fertőzés.  Olyan étellel vagy vízzel tud bejutni a szervezetbe, melyben megtalálhatók a féreg petéi. Ezek a peték – amennyiben kedvező körülményeket találnak – kikelnek a bélben, majd a lárvák a bél falán átjutva bejutnak a véráramba. Fertőzés esetén jelentkezhet hasi fájdalom, hányinger, súlyvesztés, hasmenés. A bélben jelentősen elszaporodott férgek akár bélelzáródást is okozhatnak. Előfordul, hogy az epevezetékbe is eljutnak, melynek következtében epevezeték gyulladás jön létre.

A másik leggyakoribb élősködő a Giardia lamblia egy ostoros egysejtű, azaz igen egyszerű felépítésű jószág, rendkívül egyszerű életciklussal. Két alakja létezik. Az egyik a környezeti hatásokkal szemben ellenálló, vegetatív ciszta alak. Ebben a formában vészeli át az utazást valamilyen nedves közegben az egyik gazdaszervezettől a másikig. Miután a szájon át bekerült a gazdaszervezet biztonságos környezetébe, a vékonybélben telepszik meg, ahol mindent felfaló lényecskévé változik, a bélbolyhok felszínéhez kötődve élősködik. Közben az emésztő enzimek működését megváltoztató toxikus anyagokat termelnek. Egy biztos, a hasmenés súlyossága és a bélbolyhok pusztulása között szoros az összefüggés. A krónikus hasmenés olyan felszívódási zavarokkal, nyomelem-hiánnyal, valamint főként a zsírban oldódó A-, D-, E- és K- vitaminok hiányával jár, ami fejlődésben levő szervezetnél a növekedés visszamaradását okozhatja. Következményként a Giardiasist a laktáz enzim hiánya, valamint fehérje-felszívódási zavar is kísérheti. Általános tünetek az étvágytalanság, fogyás, beesett has, gyengeség, fáradékonyság, a sápadt bőr és halvány körömágyak megjelenése.
A legfontosabb a gyakori kézmosás az állatokkal való játék, kerti tevékenység és WC-használat után, illetve étkezések előtt. Forralatlanul fogyasztott természetes vizekből, hegyi patakokból is bekerülhet az emberi szervezetbe. Egy 2003-as angol vizsgálat szerint a vezetékes vízen keresztül is fertőzhet, mivel a klórozásnak vidáman ellenáll. A ciszták hideg 8-10 fokos vízben hónapokig fertőzőképesek maradhatnak, 21 fokos környezetben is hetekig bírják.

A Cérnagiliszta elsősorban gyermekközösségekben gyakori. A fertőzöttség maximuma 9-11 éves korban található. Az egyedüli fertőzőforrás a féreggel fertőzött ember. A fertőzöttek egyharmadában jelentkeznek tünetek, leggyakrabban éjszakai végbéltáji viszketés. Tartós fertőzésnél ez alvászavart idézhet elő, de előfordulhat nyugtalanság, ingerlékenység, fáradtság is, és az ezekből eredő koncentrálóképesség hiánya.

A galandféreg (Taenia solium) lapos, szalag-szerű, akár a 10 méter hosszúságot is elérheti. A fertőzés nyers vagy félig átsült hús elfogyasztásakor történik. A kifejlett példányokkal történő fertőzés általában tünetmentes, vagy enyhe tünetekkel jár. Hasi fájdalom, súlyvesztés, vagy hányinger előfordulhat. Amikor a petéje jut be a szervezetbe, akkor a bélben kikel, a bélfalat átfúrva bejuthat a szövetekbe, ahol ciszták kialakulását okozhatja. Ennek következménye lehet akár epilepszia. is. Ugyanakkor sok esetben nem okoz  tünetet, a lárvája magától elhal.

Vérmétely (Schistosoma haematobium)

Világszerte kb. 200 millió embert érintő fertőzés, melyet szintén egy parazita okoz. A férgek 15-18 mm hosszúak. Petéi a vízben kelnek ki, a lárvák megfertőzik a folyóvizekben élő csigákat, melyek szervezetében apró, önálló életre képes, mozgékony élősködőkké fejlődnek. A megfertőzött vízi csigákkal teli vízben úszkálva az apró paraziták behatolnak az ember bőrébe. Mivel a csigák a lassú vizekben élnek, így kevés a megfertőződés valószínűsége sebesen robogó folyókban. A paraziták a bőrön keresztül bekerülnek a véráramba, majd a tüdőn keresztül eljutnak a máj körüli vérerekbe, majd onnan a húgyhólyagba és a belekbe. A véráramban való vándorlásuk közben érett példányokká fejlődnek. Lerakott petéik a vizelettel vagy széklettel távoznak a szervezetből. A bőrbe való behatolásuk helyén viszkető kiütést tapasztalhatunk, mely nagyjából egy hét alatt elmúlik. Ugyanakkor vándorlásuk közben roncsolhatják a májat, vagy a lépet.

Kutya hengeresféreg (Toxocara canis)  általában kutyákat és macskákat fertőz meg. Ezen kívül a féreg könnyen megfertőzheti az ürülékkel szennyezett homokozóban játszó gyermekeket. Fertőzést okozhatnak a mosatlanul fogyasztott zöldség- és gyümölcsfélék is. Legtöbb esetben nem okoz semmilyen tünetet. Kivételes esetekben köhögést, lázat, nehézlégzést, máj- és lép megnagyobbodást, nagyon ritka esetben rohamot okozhat.

Horogféreggel (Ankylostoma duodenale) az ember általában akkor fertőződik meg, mikor emberi ürülékkel szennyezett talajon mezítláb sétál. Első tünetei a viszketés és bőrkiütés. Míg egyes esetekben semmilyen tünet nem észlelhető, máskor vérszegénységet, hasi fájdalmat, étvágycsökkenést és súlyvesztést okozhat. Súlyos, krónikus fertőzés esetén mentális problémák is jelentkezhetnek. Elsősorban újszülöttek esetében akár halálos kimenetelű is lehet.

Azonnali segítség !

Műszeres, biorezonanciás mérésünk fájdalom nélkül, azonnal kideríti, hogy van-e a szervezetben valamilyen parazita. Pontosan meghatározható az élősködők helye, vagyis kiderül, hogy melyik szervben talált magának kedvező feltételeket. A mérés célja nem diagnózis felállítása, – hiszen ez az orvosi szakterület – hanem a panaszok hátterében lévő kórokozók felderítése, majd ezt követően a páciens számára legkedvezőbb hatékonyságú készítmény kiválasztása. Állapotfelmérésünk tájékoztatást ad a szervezet rendellenességeiről,  nem helyettesíti az orvosi vizsgálatokat, de segítséget ad a terápia irányának megállapításában. Egyszerűbb a kezelés, ha időben – amikor még nincs teljesen kifejlődve a féreg, amikor még nem terjedt el nagyon a szervezetben.

Azonnal kiderül az eredmény, nem jár fájdalommal, kényelmetlen vizsgálatokkal és még a leghatékonyabb ellenszert is megtalálhatjuk segítségével.

Forrás: www.health24.com