Amit megeszünk, annak előbb-utóbb távoznia is kell – legalábbis minden anyagcsere-végterméknek és mérgező anyagnak. Egyszerűen hangzik, de mégsem az. Napjainkban a székrekedés szinte népbetegség. Minél inkább korosodunk, annál hajlamosabbá válunk rá, hogy nálunk is jelentkezik ez a kellemetlen állapot. A 65 évesnél idősebbek kb. kétharmada rendszeresen szed valamilyen hashajtót. A székrekedés orvosi neve obstipáció (obstipatio), és a szó szűkebb értelmében véve nem is betegség. Orvosi szemszögből csupán tünetről van szó.
A székrekedéshez általában egyéb panaszok is társulnak, például puffadás és fáradtság, alvászavarok, kellemetlen szájszag, koncentrációzavarok, erős verejtékezés, belső nyugtalanság és félelemérzet.
A székrekedés fő oka a civilizációs étkezési szokásokban keresendő. Túlnyomórészt iparilag előállított, agyonfinomított, tartósított ételeket eszünk a friss élelmiszerek helyett. Különösen problémásnak számítanak a fehér lisztből készült pékáruk, a cukor és a zsírok. A helyzetet tovább súlyosbítja a mozgásszegény életmód. Mindeme civilizációs ártalmakra renyheséggel, lelassulással reagál a bélperisztaltika (bélrendszerünk természetes mozgása). Másfelől zavart szenved a természetes ürítési reflex is.
A legjobb székrekedés elleni orvosság a sok friss gyümölcs és zöldség.
Rengetegen állandó stressz, idegfeszültség miatt válnak székrekedésessé. Ugyanakkor a belek állapota természetes módon visszahat közérzetünkre, hangulatunkra. Ennek oka az idegpályákban van, amelyek a belektől agyunknak ama területeihez futnak, amelyek az érzelmekért, többek közt a félelemérzetért felelősek. Az is gyakori, hogy a természetes székelési ingert, amely normális esetben a kora reggeli órákban jelentkezik, a reggeli rohanás miatt elnyomjuk. A kínai „szervóra” szerint a reggeli órákra tehető a vastagbél aktivitásának maximuma.
Egyedi esetekben anatómiai okok is szerepet játszhatnak a székrekedésben, például az ún. rectocele. Ennek lényege, hogy a vastagbél alsó szakaszának elülső része kitüremkedik, nőknél a hüvelyt összepréselve. Ez a kitüremkedés akár bélcsavarodást is okozhat, ami teljesen lehetetlenné teszi a székletürítést.
Dr. Franz Xaver Mayr (1875–1965) munkássága ellenére sajnos nálunk csak nagyon lassan terjed el a köztudatban, hogy a jól működő bélrendszernek más betegségek megelőzésében óriási szerepe van. A béltisztító kúráiról ismert orvos az emberi szervezetet egy növényhez hasonlította, amelynek gyökérzetét a bélrendszer alkotja. A hasonlat találó. Ugyanis a krónikus székrekedésnek súlyos következményei lehetnek:
- allergia, akne, kiütések és ekcéma,
- immunrendszeri gyengeség és fertőzéshajlam,
- idült gyulladások, magas vérnyomás, fejfájás, migrén,
- hát-, izom- és ízületi fájdalmak, reuma, libidó és a potenciazavar,
- aranyeresség, visszértágulat, epekövesség.
A krónikus székrekedés egyéb egészségkárosodást okozhat, pl. hátfájást és ízületi panaszokat.
Ha a székletürítés nem megfelelően működik, az egyúttal fontos tápanyagok felszívódását is megzavarja a vékonybélben. A bélperisztaltika lelassulása ugyanis erjedést és rothadást indít be az egész tápcsatornában. A béltartalom egyre hosszabb bélszakaszon kezd pangani, összepréselődik, majd hozzátapad a belek nyálkahártyájához. Ekkor mérgező anyagcsere-végtermékek kezdenek felszívódni az érrendszerbe, és fokozatosan kialakul a szervezet önmérgeződése. A természetgyógyászok ezt autointoxikációnak nevezik, aminek tényét a hivatalos orvoslás egyelőre tagadja.
Ha a helyzet súlyosbodik, a kezdetben ártalmatlan székrekedés eredménye kemény, oldhatatlan székletdugó, amely szó szerint elzárja az utat. A vastagbél egyre inkább kitágul, és eredeti átmérőjének kétszeresére nő. Ez természetesen hatással van más belső szervek helyzetére és működésére is. A hasüregben egyre inkább nő a nyomás, az erek elnyomódnak, romlik a hasi szervek keringése. Ha ezt az állapotot nem kezelik, életveszélyes bélelzáródást okozhat, amit csak műtétileg lehet kezelni.
A tudomány jelenlegi állása szerint funkcionális – tehát nem más betegség által kiváltott – székrekedésről beszélünk, ha az elmúlt fél évben összesen három hónapig az alább felsorolt panaszok közül legalább kettő folyamatosan fennállt:
- A széklet ürítéséhez erősen préselni kell.
- A széklet kemény, rögös állagú.
- Olyan érzés, mintha nem sikerült volna maradéktalanul kiüríteni minden székletet.
- A végbélben „blokkoltság” érzete.
- A végbél csak ujjak segítségével üríthető ki (manuális segítség).
- Hetente háromnál ritkábban kerül sor székletürítésre.
Fontos a páciens általános közérzete. Vannak, akik hozzászoktak, hogy naponta többször is van székletük, míg másoknak csak két-háromnaponta. Általános szabály e téren nem létezik. Figyelembe kell vennünk az egyéni eltéréseket. E kijelentést alátámasztja az a tény, hogy a bélpasszázs (az a folyamat, amely során a lenyelt falat végighalad a tápcsatornán, majd székletként távozik) egyénenként eltérő, és akár 100 órát is igénybe vehet. Ezért nem helyes saját magunkat nyomás alá helyezni, kikényszeríteni valamiféle „teljesítményt”; ez minden bizonnyal épp az ellenkezőjéhez vezetne. Kialakulna a stresszből, félelemből és az egyre súlyosabb székrekedésből álló ördögi kör.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha a székrekedés hirtelen, minden előzmény nélkül jelentkezik, esetleg lázzal, fájdalommal társul, akkor mindenképp vizsgálatokkal kell tisztázni a jelenség hátterét. Ugyanez a helyzet, ha a székrekedéshez émelygés, hányás társul, vagy a székrekedés hasmenéssel, híg széklettel váltakozik, ha a székletben nyálka, vér nyomait fedezzük fel, valamint, ha általános közérzetünk jelentősen romlik. A székrekedés ugyanis komoly betegségeket jelezhet:
- pszichiátriai vagy neurológiai betegségek, pl. szklerózis multiplex,
- a metabolizmus betegségei, pl. cukorbetegség vagy a zsíranyagcsere zavarai,
- hasüregi gyulladások, amelyekre a bélrendszer reflexes úton bénulással reagál,
- a bélfal elváltozásai (pl. a végbél előreesése, rektum prolapszus),
- hormonális zavarok, pl. pajzsmirigy-alulműködés,
- az izmok és a kötőszövetek betegségei,
- daganatos betegségek.
Természetgyógyászati szempontból ugyan ajánlott, hogy mindennap legyen székletünk, de semmiképp nem szabad kényszerként megélnünk ezt az ajánlást. Ugyanis a stressz inkább kontraproduktív hatású.
Amint látjuk, a székrekedés okai igen szerteágazók, ami megnehezíti a diagnózist. Kineziológiai módszerrel is vizsgálhatók a betegek, így két azonosnak tűnő esetben sikerül kideríteni az eltérő kiváltó okokat. Ez lehet egy blokkolt csigolya, amely nyomja a belekhez futó idegrostok valamelyikét. Nyilvánvaló, hogy ezt másképp kell kezelni, mint amikor antibiotikumok károsítják a bélflórát, és ez vált ki székrekedést.
Kineziológiai reflextesztekkel kideríthető a székrekedés kiváltó oka.
A kineziológiai vizsgálat előnye, hogy a tudat alatti okokra, pl. lelki traumákra is fényt deríthetünk vele. A belső elengedés fontos, ez hatással van a bélrendszer működésére. Márpedig ez olyan lelki téma, amellyel meglepően sokan küzdenek.
Lelki okok lehetnek a háttérben
„Székrekedésre hajlamos az, aki képtelen magát elengedni, aki hagyja magában felgyülemleni a lelki benyomásokat ahelyett, hogy feldolgozná vagy megszabadulna tőlük. A test nyelvében a vastagbél a tudattalant szimbolizálja. A belek tartalmát, ennek megfelelően, tudattalan élményképek alkotják. Aki tehát székrekedésben szenved, annak nehezére esik bizonyos dolgoktól megszabadulni, lemondani, túljutni rajtuk. Ezek anyagi dolgokat éppúgy jelenthetnek, mint bizonyos emóciókat, melyeket a beteg nem akar kinyilvánítani. Miközben elfojtja őket, voltaképpen önmaga elől menekül, nem hajlandó áldozatot hozni. Szüntelenül fél a veszteségtől; testi síkon a bélrendszer e „visszatartást” tükrözi. Aggódik, hogy túlságosan „kiköltekezik”, úgy hiszi, nem árt takarékoskodnia. Éppen ezért érzelmeit is adagokra osztja fel.”
Forrás: Kurt Tepperwein: Mit árul el a betegséged?
Mi a probléma a hashajtókkal?
A szokványos hashajtók hosszabb távon nem kecsegtetnek sikerrel. A szakzsargonban laxatívumoknak nevezett készítmények ugyan rövid távon igen gyorsan és eredményesen kifejtik hatásukat, ez azonban minden pozitívum, ami elmondható róluk. Tartós szedésük mellett a negatív hatások listája ennél jóval hosszabb:
- A hashajtók nincsenek tekintettel az egyénenként eltérő kiváltó okokra.
- A legtöbb vény nélkül vásárolható szer irritálja a bélnyálkahártyát: a székletürítést az váltja ki, hogy a bélfalból nagy mennyiségű víz kerül a bélcsatornába, ami felhígítja a pangó székletet.
- Nem csak a 1,5 méteres hosszúságú vastagbél, hanem a vékonybelek nagy része is kiürül a hashajtók hatására, ezzel együtt rengeteg értékes ásványi anyag megy veszendőbe. Különösen veszélyes a káliumveszteség. A kálium nélkülözhetetlen izmaink működéséhez. Nem csak beleinket mozgatják izmok, de szívünk is lényegében egy bonyolult izomcsomó. A káliumhiány hatására a bélrenyheség egyre súlyosabbá válik, ugyanakkor szívritmuszavarok is kialakulhatnak.
- A krónikus hashajtószedés hatására beleink természetes biológiai ritmusa teljesen összezavarodik. Egy idő után a belek „elfelejtik”, hogy önállóan is képesek elvégezni a székletürítés feladatát. Mindez érvényes a legújabb generációjú, prucaloprid nevű hatóanyagot tartalmazó vényköteles hashajtóra is. Ez a hatóanyag a bélfalakat beidegző idegek bizonyos receptoraira hat, így erősíti a bélmozgásokat.
- Sok hashajtó krónikus használata ördögi kört eredményez. A bélrendszer egy idő után ellustul, és önállóan már nem lesz képes a széklet továbbítására és ürítésére.
- A hashajtók terhes nőknél vetélést okozhatnak. Szoptatós kismamáknál a hatóanyagok az anyatejen keresztül átjutnak a csecsemő szervezetébe, és hasmenést váltanak ki a gyermekben.
- A hashajtók egyes gyógyszerekkel kölcsönhatásba léphetnek. Különösen veszélyes a helyzet, ha a páciens digitáliszkészítményeket (szívelégtelenségre adott gyógyszerek) szed. A hashajtók felerősíthetik a szívgyógyszer hatásait.
Az erős hatású növényekből készült hashajtók is káros hatásúak. Ilyen növények a szenna, kutyabengekéreg, aloé, rebarbaragyökér. ( A Darmpflege tabletta is szennát és kutyabengekérget tartalmaz ) Ezek gyakran látszólag ártalmatlan teák, zselékockák összetevői között szerepelnek. A glaubersó és a keserűsó használata is kerülendő, mert ezek extrém módon kisöprik a bélrendszert, jelentős ásványianyag-veszteségeket okozva.
A szenna helyett ma általában a síkosító hatású, a béltartalom csúszóssá tételét elősegítő anyagokat, például macrogolt vagy nátrium-pikoszulfátot tartalmazó készítményeket ajánlanak.
Házi szerként alkalmazhatunk beáztatott aszalt szilvát, vagy először kisebb, később nagyobb dózisú magnéziumkészítményt. A joghurt és a kefir is segítik a könnyebb székletürítést.
Éhgyomorra fogyasztható sült alma, savanyú káposzta vagy házi kovászos uborka leve, szilvalekvár vagy áztatott asztalt szilva. Naponta háromvillányi savanyú káposzta ismét lendületbe hozza a bélrendszert.
A kiürülési reflex visszaállításában segít, ha 1 ek. cickafarkfűvirágot leforrázunk 2 dl vízzel, 10-15 percig állni hagyjuk, majd éhgyomorra elfogyasztjuk. Kúraszerűen 4-6 héten át minden reggel 2 dl-t fogyaszthatunk belőle, illetve amíg az állapot rendeződik. (Várandósok nem alkalmazhatják!)
A magas nyálkatartalmú és gyümölcssavakban gazdag növények is jó hatásúak, mint a kökénybogyó, a hibiszkuszvirág. Enyhe hashajtó továbbá a kökényvirág és a bodzavirág vagy az útifű magja.
A kőrisfa levele ártalmatlan, enyhe hashajtó hatású, gyermekeknél is alkalmazható.
A székrekedést tartósan csak akkor oldhatjuk meg sikeresen, ha bélflóránk egészséges. A bélflórát kétféle baktériumcsoport alkotja: egyfelől a rothasztó baktériumok, amelyeket coli baktériumok néven ismerünk, másfelől a „jó” laktobacilusok. Ezek a hasznos mikrobák az életünkhöz nélkülözhetetlen vitaminokat és emésztőenzimeket termelnek. Ha beleinkben nincs elegendő laktobacilus, az elfogyasztott táplálékot nem tudjuk kellő módon feldolgozni, megemészteni. Ilyenkor szükség lehet megfelelő probiotikus készítmények adagolására. Javaslatunk: Probiosan Innovum napi 3 x 1 kapszula.
Ha a páciens nem szenved szervi bélbetegségben és bélflórája is egészséges, a legmegfelelőbb kezelést a ballasztanyagok adása jelenti. A növényi táplálék emészthetetlen rostjai gondoskodnak róla, hogy a bélpasszázs felgyorsuljon. A ballasztanyagok fogyasztásakor fontos kellő mennyiségű folyadékot fogyasztani – erre a legmegfelelőbb napi 2-3 liter víz, illetve gyógytea.
Van olyan felfogás, amely szerint a székrekedést nem befolyásolja az elfogyasztott folyadékmennyiség. Holott ha a napi folyadékfelvétel 0,5 liter alá csökken, nagy a valószínűsége, hogy az illetőnek székrekedése lesz. Másképp kifejezve: a sok folyadék nem hatásos székrekedés ellen, de a kevés folyadék székrekedést okoz. A ballasztanyag kifejezés tulajdonképpen nem helyes. Korábban úgy vélték, hogy a rostok biológiai szempontból értéktelenek, mivel nem szolgáltatnak energiát. Ma már tudjuk, hogy nem csak az járul hozzá egészségünk fenntartásához, amit képesek vagyunk megemészteni.
A ballasztanyagok tehát egyáltalán nem tekinthetők felesleges ballasztnak. Ezért a továbbiakban maradjunk inkább a rostanyagok vagy rostok kifejezésnél. Ezek öt rendkívül fontos feladatot látnak el:
- folyadékot kötnek meg, gondoskodva a puha, ugyanakkor megformált székletről,
- laktatnak, ezért segítenek megelőzni a hízást,
- megkötik a táplálék zsírtartalmát, így csökkentve a vérzsírok szintjét,
- megkötik a mérgező hatású anyagcsere-végtermékeket,
- táptalajul szolgálnak a hasznos bélbaktériumoknak.
A teljes értékű táplálkozás ökölszabálya így hangzik: A napi táplálékmennyiség legalább egyharmada friss és nyers étel legyen. Idesorolhatók a gyümölcsök, a zöldségek és salátafélék. Ezek igen gazdagok tápanyagokban és rostokban.
Még egy jó tanács: A szelídgesztenye szintén igen gazdag káliumban, és táplálja a bélflórát. A gluténérzékenységben szenvedők gesztenyelisztből készíthetnek kenyeret, péksüteményt. A bélműködés rendben tartására elegendő naponta egy-két evőkanálnyi gesztenyelisztet enni, amit zöldségeinkhez is keverhetünk.
Az alma és a sárgarépa vízben oldódó rostokat tartalmaz, amelyek különösen jótékony hatásúak.
Mivel nem mindenki egyformán jól tolerálja az élelmi rostokat, az átálláskor a vízben oldódó rostokat részesítsük előnyben az oldhatatlan rostokkal szemben. Oldhatatlan rostokat tartalmaz pl. a durva őrlésű teljes gabonaszem. Ha valaki hosszú ideig nem evett ilyesmit, annak apránként kell hozzászoknia. A megfelelő alternatívát a bolhamag, illetve más növényi anyagok, pl. a lenmag jelentik, amelyeket nyugodtan fogyaszthatnak az érzékeny bélrendszerűek is. Ezek nem borítják fel a szervezet ásványi anyag háztartását, növelik a széklet mennyiségét, ami serkentőleg hat a bélperisztaltikára.
Gyuri bácsi javaslata
Rendszeres fogyasztásra napi egy csészével ajánlott a – Gyuri bácsi által összeállított – Aranyvesszős teakeverék, mely az emésztést és epeműködést segíti. Visszajelzések alapján sokan használják erre a problémára a Mezei katángos teakeveréket, illetve a Csalánleveles teakeveréket is. A borsmenta, és általában minden mentafaj enyhén fokozza az emésztést. Enyhe hashajtó hatása van fehér akácvirág és a szurokfű teának is.
Gyuri bácsi heti kétszer a gyújtoványfű teát is ajánlja székrekedésre, a hét többi öt napján pedig a mezei katáng főzetét (2-3 perces főzéssel készítjük), esténként egy csészével fogyasztva. Legalább egy hónapig érdemes ezt a kúrát végezni.
Emellett a rostokban gazdag étkezésre is ügyelni kell: a lenmag kiváló rostforrás, a székletet is lazítja. Minden reggel egy teáskanálnyit javaslunk belőle, akár darálva, akár egészben, kevés folyadékban. Az alma is jó erre a célra, de csak reszelve, egészben hasfogó. A mozgás, fizikai aktivitás is serkenti az emésztést, segít elkerülni a kellemetlen székrekedést.
A gyümölcsök is segítenek
Természetesen a termések rosttartalma és tápanyagtartalma fajonként változik. Különösen jó hatásúak azok a gyümölcsök, amelyeknek nem csupán a húsát, hanem a héját és a magjait is megesszük. A székrekedés ellen különösen hatásosak a következők:
Szőlő: A szőlő rostokban gazdag héja segít leküzdeni a bélrenyheséget, ugyanakkor méregtelenítő hatású. További előny: a szőlő gazdag B-vitaminokban, ami valóságos áldás a megtépázott idegrendszernek. Vízhajtó hatásánál fogva a szőlő támogatja a veseműködést, tisztítja a húgyutakat.
Ribizli: A piros szemű gyümölcs szintén kiváló emésztésserkentő. Sok benne a C-vitamin, ezért egyúttal immunrendszerünket is támogatja.
Szilva: A szilvát mindenki székletlazító hatású gyümölcsként ismeri. Magas vitamintartalma mellett sok káliumot is tartalmaz, ami kedvező hatást gyakorol a szervezet vízháztartására. Tanácsunk: Lehetőleg érett gyümölcsöket vegyünk, mivel a szilva nem utánérő gyümölcs. Az aszalt szilva erősen hashajtó hatású: Este kb. 8 szem aszalt szilvát áztassunk be kevés vízbe, majd reggel együk meg kevés joghurttal vagy krémtúróval. Ugyanez érvényes egy másik székrekedés elleni „klasszikusra”, az ásványi anyagokban gazdag fügére is. Ez földünk egyik legrégebben termesztett haszonnövénye.
Ananász: Az ananász szinte minden vitamint, ásványi elemet és nyomelemet tartalmaz. Sok benne az emésztőenzim, ami szintén támogatja emésztésünket. Hasonló a helyzet a papajával is, amely különösen gazdag a fehérjebontó papain nevű enzimben.
Az alma magas pektintartalmával támogatja emésztésünket, ha frissen fogyasztjuk el. Lereszelve hasmenés ellen jó hatású. Az alma valóságos csodaszer, amelynek tisztító, méregtelenítő hatása van. A körte rosttartalma (3,1 g/100 g) talán még az almán is túltesz.
A körte további előnye: magas víztartalma kiváló szomjoltó. Mivel ugyanakkor savtartalma is alacsony, az érzékeny gyomrúak is jól tolerálják.
Az ájurvédás orvoslásban a sárgabarackot adják székrekedés ellen. Nem utolsósorban a fiatalság forrásának is tartják, ugyanis igen gazdag bétakarotinban, az A-vitamin provitaminjában, amit a szépségápolásban szépségvitaminként ismernek.
Triphala – az indiai kombináció
Indiában bizonyos gyümölcsöket, pontosabban ezek kombinációját különösen értékesnek tartanak. Ez a kombináció a triphala, aminek jelentése három gyümölcs. A keverék az amalaki, a bibhitaki és a haritaki nevű termésekből áll, amelyek mind keserű ízűek. A keserű anyagok, mint ismeretes, az által stimulálják emésztésünket, hogy serkentik az emésztőnedvek termelődését. A triphala étrendi kiegészítőként kapszulás vagy por formában kapható.
A kivonatnak gyulladásgátló hatása is van, és Indiában aranyeresség kezelésére is alkalmazzák. Segíti a sérült bélflóra regenerálódását. Adagolásáról a csomagoláson tájékozódhatunk. Alkalmazásának módja: A porból fél-egy teáskanálnyit öntsünk le forrásban lévő vízzel. 10 percig álljon, ezután szabad fogyasztani.
Azonnali segítség ayurvédával
A könnyen alkalmazható, gyors házi módszerek közül első helyen említendő a reggel, éhgyomorra elfogyasztott pohárnyi meleg víz, kevés citromlével ízesítve. Banálisnak tűnik a módszer, de gyakran azonnali a hatása. Ha a gyomor megtelik vízzel, az aktiválja a bélmozgásokat. A sportosabbak kombinálhatják a módszert gyertyaállással.
Homeopátia
Ami a homeopátiát illeti, a görcsös bélrendszer kezelésére a Nux vomica vagy a Plumbum (pl. Phoenix plumbum) ajánlható. Az atóniás, renyhe bélrendszer kezelésére Alumina (D30) ajánlható, azonban nem létezik általános székrekedés elleni homeopátiás szer, minden esetben a beteg egyéni tünetei alapján kell kiválasztani a megfelelő gyógyszert.
Masszírozás
A távol-keleti gyógyászatban a testünkben keringő életenergia neve csí. Az energia akadálytalan áramlása nélkülözhetetlen az egészséges élethez. Holisztikus kineziológiai módszerekkel segíthetjük a csí szabad áramlását. Székrekedés esetén a vastagbél reflexzónáit kezeljük. A zónák a comb külső oldalán találhatók a térd és a csípőízület között. Vagy a tenyerünkkel, vagy ököllel finoman masszírozzuk, kopogtassuk végig a zónát a térd fölött kezdve, felfelé haladva egészen a csípőig. Ezt néhányszor ismételjük meg – a gyakorlat kb. három percig tartson. Ideális, ha reggel végezzük, mert a vastagbél reggel 5 és 7 óra között a legaktívabb. Mivel beleink képesek tanulni, érdemes rendszeresen végezni a kezelést.
Kényeztetés a beleknek
A belek simogatása szelíd, de hatásos módja a bélműködés serkentésének. Ehhez a tenyerünket helyezzük meztelen köldökünkre, és kezdjük el a hasunkat finoman, körkörös mozdulatokkal simogatni. Az érintés nagyon finom legyen, alig érintsük a bőrt. Ez a finom stimulálás ellazítja a hasi szerveket.
Ugyanakkor mélyen, a hasunkba szívjuk be a levegőt erőlködés nélkül. Képzeljük el, hogy a levegőt a hasunkat simító kezünkhöz szívjuk be. A túlságosan felületes légzés (amikor a hasunk nem vesz részt a légzésben) könnyen okoz székrekedést. Sajnos a nyugati emberre éppen ez a kapkodó, felületes légzésmód jellemző. A mélyebb, hasi légzés ellenben masszírozza a hasi szerveket.
Érdemes kipróbálni a következő gyakorlatot: Reggel és este feküdjön hanyatt, lábait enyhén behajlítva húzza fel. Kilégzés közben húzza be a hasát, maradjon így néhány másodpercig, majd hirtelen engedje fel a hasfalat.
A mozgás szerepe
Egyesek szerint a testmozgásnak sincs említésre méltó befolyása a székrekedésre, illetve a székletürítés gyakoriságára. Ezen állításnak azonban több okból kifolyólag is határozottan ellent kell mondanunk: Testmozgás hatására a rekeszizom intenzívebben mozog fel- és lefelé, ami masszírozza a béltraktust, javítja a hasi szervek keringését és gyorsítja a bélperisztaltikát.
A sportnak stresszoldó hatása van, és éppen ez az egyik legfontosabb tényező a krónikus székrekedés terápiájában. A testmozgás bármely fajtája kedvezően hat beleink mozgására. Különösen hatásos mozgásforma a gyors gyaloglás, a túrázás, a kocogás és futás a friss levegőn. Az irodában, az íróasztal mellett is mozoghatunk. Olykor-olykor megszakítjuk a munkát néhány percre, és módszeresen megfeszítjük izmainkat, néhány másodpercig kitartva az izomfeszítést. Ezt a gyakorlást még fekve is végezhetjük.
Lenmag: Kis barna vagy aranybarna magok, amelyek meggyorsítják a bélműködést. A hatás főképp a magok nyálkatartalmának köszönhető, amely a belek vizes, nedves közegében kioldódik. A nyálka egyrészt síkosabbá teszi és hígítja a béltartalmat, másrészt megnöveli annak tömegét is. Ráadásul a lenmag vízben háromszorosára duzzad, ami szintén növeli a béltartalom tömegét.
Hogyan alkalmazzuk: Kezdetben naponta kétszer 1 csapott evőkanálnyi lenmagot vegyünk be. Lehetőleg reggel a müzlihez, és esete egy kis adag gyümölcssalátához. Két-három hét múlva elegendő napi egy evőkanálnyi adagot beszedni. Fontos, hogy sokat igyunk utána. A legjobban tesszük, ha mindjárt a magok után megiszunk egy-két pohár vizet vagy gyógyteát, és a nap folyamán szintén bőségesen fogyasztunk folyadékot.
Bolhamag: Hatása a lenmagéhoz hasonlít. Vízzel érintkezve eredeti térfogatának tíz-hússzorosára dagad és jelentős mennyiségű nyálkás anyagot alkot. Ezáltal felgyorsul a bélperisztaltika, és csökken a vér koleszterinszintje is. A széklet volumene megnő, ami reflexesen stimulálja a belek mozgását. A legjobb minőségű az indiai bolhamag, mert ebben található a legtöbb nyákanyag.
Hogyan szedjük: Naponta 15-20 grammot szedjünk. Ne áztassuk be előtte. Sok vizet kell rá inni: 15 g bolhamagra legalább 0,5 liter vizet kell meginni.
Tippünk: Ízletes desszertet készíthetünk belőle, ha egy mixerbe nektarint, barackot vagy zamatos szilvát dobunk, és ehhez több evőkanálnyi bolhamagot adunk. A mixerben az egészet alaposan keverjük ki pépesre. 20 percre tegyük hideg helyre és hagyjuk megduzzadni.
Kurkumás víz: A kurkuma kiváló béltisztító hatású, ugyanakkor gyorsítja és finoman behangolja az emésztési funkciókat.
Hogyan alkalmazzuk: Naponta igyunk meg egy nagy pohár kurkumás vizet (kevés kurkumaőrleményt oldjunk fel vízben). Ez nem csak jól átmossa a beleket, de aktiválja a nyálkahártyákat, ezáltal a méregtelenítést.
Gyógyföld: A gyógyföld vagy ásványföld beleinkben megköti a mérgező anyagokat. Segítségével megakadályozható a szervezet önmérgezése (autointoxikáció), ami a sok fehérjét fogyasztó embernél rendszeresen megtörténik.
Hogyan szedjük: Reggeli előtt 30-60 perccel 1 teáskanál gyógyhatású ásványföldet vegyünk be. Ajánlott a lisztfinomságúra őrölt föld szedése.
Forrás: http://tgy-magazin.hu/betegsegek-a-tol-z-ig/szekrekedes
